Magamról

Saját fotó
Kedves olvasó, ha erre jársz, tudd, hogy minden sort és fotót az életigenlés alkotott, hogy mindig van remény, merj váltani, akár munkát, országot, párt. Ne félj, magadnak mindig ott maradsz Te. Sose vagy egyedül, mindig van kiben bíznod. Akkor meg mi baj történhet. Utazz, szeress, egyél jókat,igyál finom italokat, aztán a többi jön magától.

2014. május 5., hétfő

Ravioli

Már a  XIV. századból maradtak feljegyzések a Ravióliról, erről az olasz, sós, töltött tésztáról. Egy velencei szakácskönyvben olvasható, hogy friss sajtot és friss fűszernövényeket használtak tölteléknek. Ezekből az időkből maradtak receptek Angliából, Szicíliából, Máltáról is. Főleg kecskesajtos töltelékkel készítették. Bartolomeo Scappi, a korában nagyon híres szakács 1549 - ben felszolgált ilyen főtt töltött tésztácskákat párolt csirkével a pápa választáson.
Tradícionálisan otthon készült az étel, de mivel viszonylag jól eltárolható, az első világháború alatt az olasz katonákat is ellátták ilyen tésztával.
Természetesen sok más konyhában is megtalálható a tészta féle, ide tartozik a mi derelyénk is, de készítenek hasonlót a zsidók, vagy az indiaiak is.
Az amerikába emigrált olaszoktól indult el még egy változat, olajban kisütve és szósszal tálalva.
Az elkészítése nagyon egyszerű. Hagyományos módon készítsünk tésztát, tojásból, sóból és lisztből. Nyújtsuk vékonyra és derelye vágóval vágjunk téglalapokat a tésztából. Vizes ecsettel kenjük körbe a tészta szélét, halmozzunk bele valami tölteléket. Ami lehet krémsajt, petrezselyemmel, vagy spenóttal, zöldségek, vagy ami eszünkbe jut. Hajtsuk össze a tésztát és nyomkodjuk le a széleket alaposan. Forró lobogó vízben főzzük ki pár perc alatt, majd akár megforgathatjuk egy kis fokhagymás, fűszeres vajon, vagy valamilyen szószban. Reszeljünk sajtot a tetejére és élvezzük, amíg meleg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése